TERMÉSZETES KŐ ÉS ÜVEGHOMLOKZATOK KÖRNYEZETI ÉS GAZDASÁGI HATÁSAI
2018-10-30
Új szempontok az építészeti tervezésben
A 2000-es években a frankfurti Opera Tower az első irodaházak egyike volt Európában, amely megkapta a LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) szabvány szerinti arany kategória minősítést. A hatékony energiafelhasználást osztályozó nemzetközi rendszer legmagasabb kategóriája többek között annak köszönhető, hogy a projekt tervezési fázisában elvégzett vizsgálatok és modellezések eredményeképpen a teljes üveghomlokzat helyett részben természetes kő homlokzattal valósult meg az épület, ezáltal javítva a teljes életciklusra vetített energiafelhasználást és az ökológiai hatásokat.
Ez a látványos projekt még jobban ráirányította a figyelmet arra, hogy új és meglévő épületeinknél egyre nagyobb hangsúlyt kap az épület energiafelhasználása, mely a környezeti szempontok mellett erősen befolyásolja az épületek beruházási illetve hosszútávú fenntartási költségeit is.
Energiaigény és ökológiai hatások
A német természeteskő szövetség (DNV) és a PE International tanácsadó cég által elvégzett egyik átfogó tanulmány a hagyományos szerelt (átszellőztetett) kőhomlokzatok és az üveghomlokzatok teljes életciklusú energiafelhasználását, káros anyag kibocsátását és költséghatékonyságát vizsgálta és hasonlította össze. A vizsgálat során figyelembe vették az építőanyagok gyártási és beépítési, az épületek üzemeltetési és karbantartási, valamint bontási/újrahasznosítási folyamatait.
A tanulmány megállapítása szerint az energiafelhasználás szempontjából a hagyományos szerelt kőhomlokzat (50%-os ablak arány) energiafelhasználása a gyártás és üzemeltetés során átlagosan kevesebb, mint egyharmada az üveghomlokzatokénak (kb. 1800 MJ/m2 < 6300 MJ/m2, ld 1. ábra).
Ezzel párhuzamosan a környezetre gyakorolt negatív hatások is jelentős eltérést mutatnak. A hagyományos szerelt kőhomlokzatok mind a klímaváltozás (GWP), savasodás (AP), sztratoszferikus ózonréteg változás (ODP), eutrofizáció (EP), fotokémiai oxidáció-nyári szmog (POCP) szempontjából lényegesen alacsonyabb, átlagosan 35-75%-kal kisebb, környezeti terhelést jelentenek az üvegburkolattal szerelt homlokzatokhoz képest (ld. 2. ábra).
Költséghatékonyság
Az alacsonyabb energiaigény természetesen tükröződik a ráfordítási költségekben is: a szerelt kőhomlokzatok mutatói költséghatékonyság szempontjából is lényegesen kedvezőbbek.
Ennek egyik fő oka a jelentősen alacsonyabb fűtési igény, mivel a szerelt kőhomlokzatok hőátadási tényezője jelentősen alacsonyabb, mint az üveg homlokaztoké (0,32 W/m2 < 1,25 W/m2). Míg a hagyományos szerelt kőhomlokzatok energia igénye évente kb. 100-150 KWh/m2/év,, az üveghomlokzatoké 300-700 KWh/m2/év is lehet (forrás: Institut Wohnen und Umwelt, Darmstadt).
Az épület üzemelése során jelentkező elsődleges energiafelhasználásból származó költséghatékonyság mellett a másik döntő tényező, hogy a beruházási valamint a karbantartási és fenntartási költség is jelentősen alacsonyabb a szerelt kőhomlokzatok esetében: egy hagyományos 50%-os üvegfelülettel rendelkező szerelt kőhomlokzat beruházási és fenntartási költsége csupán a fele a csaknem teljes (90%-os) üvegfelülettel rendelkező homlokzathoz képest. Természetesen az üvegfelület arányának csökkenésével az eltérés is arányosan csökken.
Ha a kétféle összehasonlított homlokzatra vonatkozó 50 éves időtávra vetített teljes bekerülési költséget nézzük - mely tartalmazza a beruházási, karbantartási ill. fenntartási, valamint az üzemelési (energia felhasználási) költségeket -, a végeredmény 40-50%-kal kedvezőbb a kőhomlokzattal szerelt épület esetében. Ez logikusan következik abból, hogy mind az energiafelhasználás, mind a beruházás és fenntartás tekintetében jelentős a ráfordítás különbség.
Összességében a kutatás megállapítása szerint a vizsgált időtávlatban a kőburkolattal szerelt homlokzatok mind ökológiai, mind pedig gazdaságossági szempontokból jelentős előnyökkel járnak.
Fenntartható fejlődés az építészet támogatásával
Extrém energiaigényes ágazatként az építőipar meghatározó szerepet tölthet be a fenntartható fejlődés elősegítésében, amennyiben az építészeti koncepciókban és a beruházási döntésekben is széles körben teret nyernek a „zöld épület”-ek.
Manapság az épületek teljes életciklusra vonatkozó energiafelhasználásának mintegy 40%-60%-át az építőanyagok gyártása és beépítése, 25-40%-át pedig a fűtési-hűtési igény teszi ki. Természetes kő homlokzatok alkalmazásával mindkét területen képesek vagyunk hozzájárulni a fenntartható építészethez, egyrészt a kőburkolat alacsony gyártási energiaigényének, valamint alacsony hővezetési jellemzőjének köszönhetően. A természetes kő homlokzatok ésszerű felhasználásával nagy mértékben befolyásolható egy épület nemzetközi standard-ek szerinti „zöld” épületként való besorolása is.
(Forrás: Deutscher Naturwerkstein-Verband e.V. - www.natursteinverband.de)
Vissza a bejegyzésekhez
