PALA

A geológiában a vékony lemez szerkezetű, könnyen rétegekre hasítható kőzeteket nevezzük palának. A kismértékben átalakult metamorf kőzetek csoportjába tartozik. A lemezesség általában oldalirányú nyomás hatására képződik, a kőzet lapjai egymással párhuzamosan elmozdulnak. Ezt kiegészíti a kőzetalkotó ásványok sokszor párhuzamos elrendeződése.

A palát alkotó ásványok összetétele az eredeti kőzet anyagától és az átalakulás módjától függ. Összetevők szerint megkülönböztetünk: agyagpalát, kvarcpalát, csillámpalát, grafitpalát, szericitpalát, márgapalát, stb.

 

AGYAGPALA

Palák leggyakrabban agyagos kőzetekből jönnek létre. Az így kialakuló agyagpala magas nyomás, illetve kontakt metamorfózis során keletkező, lemezes szerkezetű kevéssé metamorf kőzet.
 

Eredet, keletkezése:
Mélytengeri körülmények között leülepedett üledékes kőzet (agyag) metamorfizálódása révén jön létre. Az oldalirányú nyomás hatására egymáshoz közeli, párhuzamos rétegek alakulnak ki.

Színe:
Többnyire sötét színű (szürke, fekete, zöldes-szürke), de előfordul vöröses-szürke, vöröses-barna színben is. Pirit tartalom esetén sárgásbarna, rozsdaszerű foltok is megjelenhetnek.

Összetevői:
Agyagásványok, földpátok, csillámok, kvarc, időnként szericit. Megjelenhetnek benne pirit kristályok is.

Szemcseméret, szerkezet:
Nagyon finomszemű kőzet, a szögletes, lemezszerű szemcsék csak mikroszkóp alatt ismerhetők fel. Jellemzően palás szerkezetű, a réteglapok mentén könnyen hasad, a lapok között néha fosszíliák tűnnek elő.

Tulajdonságai:
Kemény, mállással szemben rendkívül ellenálló. Könnyen megmunkálható. Nem vízáteresztő.

Felhasználása:
Hagyományosan tetőfedésre, tetőfedő palaként ismert. Napjainkban térburkolatként, teraszburkoló lapként kedvelt kő típus.